Magamról (ha valakit érdekelne...)

 

Azoknak írom ezt a pár sort, akiket érdekel, hogy miért kezdtem el szerkeszteni ezt a weblapot.
Először is: nem titkolom, hogy az itt szereplő két zenekar több szempontból is közel áll, ill. állt hozzám, tagjai között régi munkatárs, haver, rokon és ismerős egyaránt megtalálható. Tetszik, amit és ahogyan csináltak és csinálnak a mai napig. Legyenek akár idősek, fiatalok, rutinosak avagy kezdők, szerintem megérdemelnek egy kis nyilvánosságot, kihasználva az internet lehetőségeit.
Próbálom rájuk irányítani a figyelmet, igaz, csak a magam szerény eszközeivel, de hiszem, hogy néha a kevesebb talán több. És a rendelkezésemre álló eszközök legyenek bármilyen egyszerűek is, megpróbálom a legtöbbet kihozni belőlük, persze magamból is.
Teszem mindezt kissé önhatalmúlag, de a legnagyobb szeretettel és tisztelettel.
A Qdarc együttessel kapcsolatban a régi dalokat illetően Csipisz biztatott, a Rockantak esetében pedig teljesen egyöntetű támogatást kaptam és kapok mind a mai napig.
Bár jómagam nem vagyok sem zenész, sem informatikus, de szeretem a zenét ugyanúgy, mint a számítógéppel való "vacakolást". És ha nem is jut mindig idő, és nincs is mindig elegendő energiám vagy kedvem a szerkesztgetéshez, azért szeretem csinálni. Vagyis összekötöttem a "kellemeset a hasznossal".
Az igazság az, hogy amint említettem, szeretem a zenét, de nem vagyok művelője, ennek ellenére mégis feldobok egy saját "produkciót" is, bár hozzáteszem, hogy szeretek énekelni, viszont nem nagyon tudok, de ha már egyszer bemutatkozom, ez is egy adalék rólam, - tőlem.

Kattints ide, ha megnézed!
/Saját felelősségre!/

 

Szóval ennyit rólam, hogy miért is kezdtem bele, anélkül, hogy valaki igazából felkért volna rá. De azóta sok pozitív visszajelzést kaptam és köszönetet is, ami jólesett. Így hát folytatom a régi Qdarc "posztumusz" bemutatását, a Rockantakat pedig remélem még sokáig népszerűsíthetem.

Kedves látogatók, minden jót, böngésszétek sűrűn a weblapot, nem feledve mottómat, ami a fejlécen is olvasható: "Nincs komoly vagy komolytalan, mint ahogy könnyű és nehéz sem. Mindössze jó, illetve rossz zene létezik. Kinek - kinek ízlése szerint."

 

Ismét magamról

Sajnálattal közlöm, hogy a Vitriol blog megszűnt, már elég régen, s nem láthatók, olvashatók az előbbiekben felsorolt írásaim sem. Mindenesetre feltett szándékom, hogy a közeljövőben a még nálam meglévő cikkeket újraírom és megjelenítem ezen az oldalon, egy új menüpont alatt. Ezért úgy döntöttem, hogy az ide belinkelt elérhetőségeket, a Vitriol főoldalának és írásaimnak linkjeit törlöm, hiszen nem visznek már sehová.
Továbbá mostantól nyitok egy "Versek, írások" c. menüpontot, ahol elsőként egy munkatársam - mondhatni barátom - versei közül választottam nyitó írásművet, természetesen amolyan amatőr "költő" eddig csak a fióknak írt verseiről van szó. Tehát senki ne várjon irodalmi mélységeket és magasságokat feszegető, világrengető műveket.
Szerintem mégis megéri közzétenni, hiszen biztosan lesz, akinek tetszeni fognak. Egyszerű, saját érzéseit, és a saját életútját érintő ihletettségből fakadnak a versek, írójuk Révész József, alias "Dodi".

Még valami! Ha a fentiekben belinkelt saját "produkciómat" túlélték a vállalkozó szellemű és bátor látogatók, akkor ismét egy kis adalék magamról - egy dal, amit rengetegen feldolgoztak már, s most én is. Nem elsősorban az ének a lényeges, mert én nem vagyok énekes, hanem a szöveg, amit magam írtam, a Paul Anka által írt angol szöveg alapján. Célom, hogy azt adjam vissza magyarul, amiről ez a dal valójában szól.
A zenei alap az Elvis Presley által énekelt szám eredeti zenéje, amely anno szabadon letölthető volt a netről.

Katt ide!

 

Oldal: "Magamról"
Zenészek, énekesek, zenekarok. Ismertek - és ismeretlenek. - © 2008 - 2024 - zene-kar-rock.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat